A tábor területe

Amikor megérkezel ebbe a táborba, ezt látod meg először. A hely csak ennek a tábornak van fenntartva, másoknak nem adják ki. A szervezők úgy gondolják, ettől lesz ez az egész olyan családias.
 Magas fák között egy kicsinyke kis úton kell haladni, úgy érkezünk meg. Először ez a látvány tárul a szemünk elé. A szemben lévő házakban programokat és egyéb összejöveteleket tartanak. A fákon lévő hidakon kis faházikók között lehet közlekedni.

Az első dolog, amit kiszúrhatunk, az ez a kis mini könyvtár. Akárkinek kedve támadna olvasni itt találhat magának egy jó kis könyvet, amivel el tud vonulni a Zuglakba vagy akár a Nyugalom szigetére.











Ha elmegyünk a fából épült házak mellett a Főház előtt találjuk magunkat. Itt van a Nagyterem, a Zeneszoba és még sok minden.

Először az Étkezdével "találkozunk". Nem igazán számítanak soha esőre ezért lett szabadtéri, de ha mégis vihar kerekedne a Nagyteremben, még mindig lehet táplálkozni.









Miután átverekedtük magunkat az Étkezdén, végre beléphetünk a Főházba. Itt rögtön a legnagyobb közösségi térbe kerültünk, a Nagyteremben. Az esti programok nagy részét itt tartják, de akármikor szívesen bejön ide az ember.
 Általában itt találjuk a szervezőket, ha nem éppen valamelyik programot készítik elő a kunyhókban.


A tábor zeneszeretőinek is fenntartanak egy szobát, amelyben zongora, hegedű vagy szinte bármilyen hangszer fellelhető.
 Gyakran hallatszik ki valami kis muzsika, akár egy vagy több kis zenész előadásában.
 A táborzáró Színi és zenei est fellépői is szívesen készülnek fel itt.




A hátsó ajtón kilépve megpillanthatjuk a gyönyörű tavat, ami a táborozók lehűlését szolgálja.
 Egy hosszú stégen lehet beljebb jutni, a tó szíve felé, ha valaki lusta lenne úszni.
 Napozásra vagy éppen ugrálásra is tökéletesen alkalmas.






A tó partján kis kunyhók állnak, ahol a nagy melegben meg lehet szárítkozni vagy pihenni egy kicsit.
 Innen körbenézve gyönyörű látvány nyílik az egész tóra és látni a túlparton lévő, kisebb hegyeket, dombokat.







A tónak egy kisebb "lefolyásánál" a fák szinte rálógnak a kis "folyóra". Naplementekor igazán romantikus erre elcsónakázni vagy csak kiülni a partra és figyelni a szentjánosbogarakat.









A táborzáró Színi és zenei est színpadát július közepén kezdik el építeni a táborozók. Már június elején felmerül a kérdés, hogy milyen legyen a záró est, de július elején születnek meg a valódi tervek.
 Minden évben valami köré épül az est. Volt, hogy a Remény köré épült, így ennek jegyében voltak az előadások.











Ha bemerészkedünk a sűrű erdőbe, a szűk ösvény követve egy kis faházra, a Zuglakra bukkanhatunk, ami a tóból lefolyó kis patak túlpartján található.
 A ház belseje igazán romantikus, de egy kis magányt keresőknek is tökéletes hely.

Nem messze a lakóházaktól egy kis sátorszerű tákolmány, a Nyugalom szigete található. Ide azok jöhetnek, akik egy kis nyugalomra vágynak. Halk zene szól, virágok csüngenek le a sátor rúdjairól.

 Esténként, amikor tiszta az ég (és persze a szervezők megengedik) ki lehet menni a kis tisztásra, ahol a Csillagleső nevezetű kis sátor van felállítva. Nem is igazán nevezhető sátornak, mert fehér lepedők vannak csak felaggatva kötelekre. Mellé lehet kifeküdni egy takaróra, amit a sátor bejáratánál lehet elvenni.
 A fényeket le lehet kapcsolni, de akár néhány lámpát égve is lehet hagyni, a hangulat kedvéért.





Esőmentes éjszakákon tábortüzeket szoktak gyújtani a tóparton, ami köré baráti társaságok vagy akár a egész tábor is leülhet.
 Egy hűvösebb estén igazán kellemes a meleg tűz köré gyűlni, egy meleg takaróval, kakaót szürcsölgetve dalokat énekelve.